A hazai bankrendszer digitális fejlettségi szintje tovább javult – a tavalyi év záróeseményeként a Párisi Udvarban megrendezett eFinance & FIN/TECH Fesztiválon jártunk. Szó esett többek között a kiberbiztonság megerősítéséről, a pénzügyi szektor digitalizációs kihívásairól, és arról is, hogy hazánkban a bankok alkalmaznak-e mesterséges intelligencia alapú megoldásokat.
Kibervédelem
A NIS2 irányelv fontosságára Dávid Péter infokommunikációs szakjogász, az esemény moderátora hívta fel a figyelmet. Az irányelv kiterjesztésének célja a hálózati és biztonsági rendszerek fokozása az EU-n belül.
Azzal kapcsolatban, hogy miért dolgozta ki az EU a NIS2-irányelvet, a szakember kiemelte: az előrejelzések szerint a számítástechnikai bűnözés 2023-ban 8 ezer milliárd dollárba fog kerülni a világnak. Az adatbetörések átlagos globális költsége 45 millió dollár.
Mindezeket figyelembe véve világossá válik: az EU legújabb, a kiberbiztonság megerősítésére irányuló erőfeszítése alapvető fontosságú, és a vállalatok érdeke is. Négy átfogó területet érint: kockázatkezelés, vállalati elszámoltathatóság, jelentéstételi kötelezettség és üzletmenet-folytonosság.
A határidő 2024. október 17. – ekkorra kell az összes EU-tagállamnak átültetnie a NIS2 rendelkezéseit a saját jogrendjébe.
Digitális bankolás
Az infrastruktúra fejlődésével párhuzamosan a digitalizációs megoldások világszerte exponenciális gyorsasággal terjednek. A nagy technológiai vállalatok által generált magas szintű digitális ügyfélélményre a pénzügyi szolgáltatások piacán is egyre nagyobb kereslet mutatkozik – mondta el Szombati Anikó, a Magyar Nemzeti Bank Chief Digital Officere.
A digitalizáció előtérbe kerülését figyelhetjük meg a banki kommunikációs csatornákat igénybe vevő felhasználók között is – emelte ki. A digitális ügyfélkiszolgálásra való áttérés a bankok stratégiájában és a belső működés területein is egyre inkább megjelenik. Hozzátette, a pénzügyi szektorban az egyre kiforrottabbá váló innovatív technológiák további megújulást eredményezhetnek – ilyenek például a felhőalapú szolgáltatások.
Kifejtette, hogy az online térben számos területen megjelentek innovatív cégek, a pénzügyi rendszerekben pedig újfajta együttműködések jönnek létre. A mobilplatformokon keresztül szinte bárki, aki rendelkezi okostelefonnal, akár országhatárokon átnyúlva is elérheti a pénzügyi szolgáltatókat, és az azok által kínált szolgáltatások nagy részét.
Szombati Anikó az MNB digitális transzformációs ajánlásáról is beszélt, amelynek fő célja a hazai bankrendszer versenyképességének javítása.
Az MNB értékelése szerint a hazai bankrendszer digitális fejlettségi szintje ugyan kisebb mértékben, mint korábban, de tovább javult. A papír alapú eljárások visszaszorulása és ezzel párhuzamosan a digitális megoldások előtörése lehetővé teszik a gyors és kényelmes folyamatmenedzsmentet. Az adatkezelési folyamatok automatizáltságában is látni a fokozatos fejlődést.
Szombati Anikó a mesterséges intelligenciával kapcsolatban elmondta: az MI egy új korszak kezdete. Az MNB felmérése szerint hazánkban a bankok fele már alkalmaz mesterséges intelligencia alapú megoldást. Ezen belül a bankok közel 40 százaléka vesz igénybe gépi tanulást.
Felhívta rá a figyelmet, hogy a kereskedelmi banki működésben a mesterséges intelligencia használata nem újkeletű, mára általánosnak tekinthető.
Kihívások
A digitalizáció egy olyan lavina, amely elszabadult – értékelte a helyzetet Fejér Gábor, az Erste Bank CIO*-ja. Hozzátette, hogy soha annyi kihívás nem volt a bankszektorban, mint manapság.
Előtérbe kerültek a technológiai kihívások: csak annak a vállalatnak van jövője, ahol a teljes szervezet képes az új technológiák befogadására – hangsúlyozta.
Hornák Zoltán, a SCADEMY alapító tulajdonosa szerint 2023 az MI-forradalom éve. Úgy véli, hogy a következő kérdéskörökre kell kiemelt figyelmet fordítani:
- Hogyan alakul át a pénzrendszer, illetve a bankrendszer, ha az ügyfelek már nem csak magánszemélyek és cégek lesznek, hanem MI vezérelt robotok?
- Hogyan különböztethető meg egymástól az ember és a gép?
- Milyen pénzben vagy digitális tokenben számoljanak el a robotok egymás között?
- Hogyan alakul át az adórendszer az MI hatására?
- Lesz-e általános alapjövedelem, amelyből robot szolgáltatásokat lehet venni.
A Zsemlye Tamás, Alföldi Ferenc, Czimer Gergely, Dankó Zoltán, Fejér Gábor és Kovács Krisztián részvételével lezajlott Consilium – kerekasztal-beszélgetés során érdekes eszmecsere alakult ki, mely során a panel tagjai a Revolut magyarországi jelenlétét és a Magyar Nemzeti Bank által elérni kívánt szabályozásokat vitatták (a litván tulajdonú Revolut fiókteleppel van jelen a magyar piacon, ezzel ellentétben az MNB egy feltőkésített leányvállalat létrehozását kéri tőlük).
A vélemények megoszlottak, egyik részük jogosnak tartja az MNB követeléseit, hiszen ügyfél szempontból nagyobb védelmet biztosít a bank, mások azt hangoztatták, hogy az EU-s gyakorlatot kellene erősíteni, elhagyva az erős nemzeti hatáskört.
Egy biztos: A MI felhasználása egyre nagyobb szerepet kap a bankszektorban is, ami egyrészt az adathalászok kánaánja, másrészt fokozott biztonsági szabályozást kíván. S hogy a Revolut vagy a bankok kockázatkezelése működik-e hatékonyabban a csalások esetén? Mindenki döntse el maga, a vélemények itt is megoszlanak.
Az eseményen hallhattuk Fodor Júliát, a Bank Of China igazgatójának előadását, aki különböző, a bankszektor és a IT egymásra épülő kapcsolatait, fejlődési lehetőségeit mutatta be több példán és modellen át levezetve.
A hallgatósághoz fűzött központi gondolata mégis egy, nem elhanyagolhatóan központi állítás körül forgott, mégpedig id.: „Az elmúlt 20 évben az volt a decentralizáció kulcsa, hogy az IT jobban értse az üzletet, addig most, hogy az üzlet jobban értse az IT-t.” Nos, a felvetés nem kicsit jogos, hiszen Fodor Júlia elmondása szerint a fejlesztésért felelős IT szektor háromnegyede még mindig centralizált környezetben tud és szeret dolgozni. Hozzátette, több modell van, amely segíthet kitörni ebből. Például, nem muszáj decentralizálni a teljes folyamatot. Lehetséges az is, hogy a koncepció megtervezését egy központi egység végezze, ha gondoskodnak róla, hogy minden fejlesztési igény átfut a centralizált egységen. De az is járható út, ha a stratégia keretében megvalósítani kívánt fejlesztéseket a hierarchia alján lévő szakemberek alakítják ki.
Szoleczki Zoltán, az OTP Automatizációs Kompetencia Központjának (OTP LAB) vezetője előadásában prognosztizálta a bankok szerepét az elkövetkező 10 éves fejlesztések tükrében. Elmondása szerint egyre kevesebben látják azt, hogy csak univerzális bankként fognak működni a jövőben, és egy számottevő növekedés észlelhető abban az irányban, miszerint platformjátékosként fognak részt venni. Szakterületének vezetőjeként beszámolt arról is, hogy a 10 évet felölelő tervek megvalósítását például milyen kis, de biztos léptekben teszik meg az OTP-nél. Hiszen nemcsak az a fontos, hogy a bank belépjen az ökoszisztéma különböző szegmenseibe.
Ebben folyamatosan lép előre az OTP (pl. mára az OTP a legnagyobb magánegészségügyi aggregátor, az e-kereskedelmi szektorban is nagy kihívója az eMAG-nak, Alza-nak). Azonban az ökoszisztéma attól ökoszisztéma, hogy egy szolgáltatásként érzékelik az ügyfelek. Ez nagy kihívást igényel IT oldalról, így a folyamatokkal kell foglalkozni. Robotizációval, folyamat menedzsmenttel, workflow fejlesztéssel foglalkozik az általa vitt szakterület – digitalizálják azokat a folyamatokat, ahol a legnagyobb hatást szeretnék elérni.
A konferencia számos nyitott kérdést hagyott maga után, ez alapján pedig egy biztos következtetést tudunk levonni – a mesterséges intelligencia hatása egyelőre megjósolhatatlan – a hétköznapi embertől, a technológián át egészen a pénzügyi óriásokig. A témában még több hasznos információt olvashat korábbi két írásunkban („Nem az MI veszi el a munkánkat, hanem az a kolléga, aki ért az MI-hez”, „Aki kimarad – lemarad. Mesterséges intelligencia konferenciát tartottak Budapesten”).
*A CIO egy viszonylag új fogalom a vállalati szektorban. A CIO egy pozíció, amely a cég elsőszámú informatikai vezetőjét jelöli, aki felelős a vállalat informatikai/digitalizációs stratégiájának a meghatározásáért is.