2022. február 24-ig a Kína és az Európai Unió közötti vasúti áruszállítmányozás közel 95%-a az északi közlekedési folyosón keresztül valósult meg. Az Oroszország vezette Eurázsiai Gazdasági Unió tagországainak bevonásával lebonyolított áruforgalom gépezete roppant olajozottan működött, hiszen az EU-ba szánt áruk a kínai-kazah határellenőrzést követően Közép-Ázsiától egészen a belorusz-lengyel határig vámmentesen áramolhattak be. Az orosz-ukrán háború kitörésének következtében Oroszországgal szemben kiszabott szankciók eredményeképp a keleti irányú logisztikai útvonalak strukturális változásokat követeltek meg, azaz fizikálisan ki kellett kerülni Oroszországot.
Tudniillik, az északi folyosón kívül két további útvonal köti össze Ázsiát és Európát, a középső folyosó és a déli folyosó. Utóbbi szintén Kínát kapcsolja össze Európával, azonban a Kazahsztánba történő belépést követően nem nyugatra, hanem Türkmenisztánba, majd Iránba veszi az irányt, innen halad tovább Törökország területére, onnan pedig Európába.
Jelen cikk szempontjából a középső folyósó bír nagyobb jelentőséggel. Az útvonal stratégiai fontossága vitathatatlan. Elsősorban azért, mert a Fekete-tengeren túl a Kaszpi-tengert, valamint két olyan térségbeli nagyhatalmat is becsatornáz a nyugati irányú vasúti és vízi szállítmányozásba, mint Kazahsztán és Azerbajdzsán.
Az azeri Trend News Agency Ömer Bolat-tal, Törökország kereskedelmi miniszterével készített interjút, aki a Transz-Kaszpi Kereskedelmi Útvonal (középső folyosó) szerepének felértékelődéséről és Törökország a globális szállítmányozás szempontjából betöltött szerepéről, valamint a jövőbeli kihívásokról beszélt.
„A világ előtt álló jelenlegi geopolitikai kihívások megnehezítették a kereskedelmi és gazdasági tevékenységek biztonságos folytatását, különösen az élelmiszer- és energiabiztonság területén. Ebben az összefüggésben a középső folyosó szerepe és jelentősége maximális szintet ért el. A középső folyosó hatékonyságának növelése, amely fontos útvonal, amely erősíti a közép-ázsiai országokkal való kereskedelmi kapcsolatokat, lehetővé teszi mind hazánk, mind a régió más országai számára, hogy növeljék versenyképességüket a világpiacokon” – hangsúlyozta a török miniszter.
Elmondása szerint Törökország két- és többoldalú platformokon folyamatosan egyeztet a régió országaival, hogy felmérje a középső folyosó hatékony kihasználtságát. Különösen fontos ebben az összefüggésben a Baku-Tbiliszi-Kars vasútvonal kapacitásának növelése.
„Mint ismeretes, a Transz-Kaszpi Nemzetközi Kereskedelmi Útvonal fontos alternatívát jelent hazánk számára a külkereskedelmi szállítmányozásban. A Baku-Tbiliszi-Kars (BTC) vasútvonal 2017-es üzembe helyezésével megnyílt a középső folyosó egy jelentős része. Az Ázsiát és Európát a Kaszpi-tengeren, a Kaukázuson és Törökországon keresztül összekötő középső folyosó fejlesztésére irányuló kezdeményezések az utóbbi időben lendületet kaptak” – mondta Ömer Bolat.
Megemlítette, hogy a nemzetközi színtéren a közelmúltban bekövetkezett fejlemények kedveznek a Kínából Európába irányuló teherforgalom a középső-folyosón történő lebonyolításában. Törökország különös jelentőséget tulajdonít a középső folyosó fejlesztésének, mivel az a Kelet és Nyugat közötti tranzitközpont szerepét tölti be, és hozzájárul Ankara közép-ázsiai országokkal fenntartott gazdasági és politikai kapcsolatainak elmélyítéséhez.
„Törökország jelentős erőfeszítést tesz a középső folyosó fejlesztése érdekében, többek között a folyamatos tárgyalások, megállapodások aláírása, infrastruktúra kiépítése révén. Mindezen munkálatok megerősítik Törökország központi pozícióját a kelet-nyugati közlekedésben, és növelik az említett útvonalon zajló teherforgalmat. Az új útvonalakon előkészített útépítési projektek várhatóan hozzájárulnak a közép-ázsiai országok nyugati országokkal történő összekötéséhez és gazdaságuk fejlődéséhez” – mondta.
A miniszter azt is hangsúlyozta, hogy a középső folyosó évente akár 10 millió tonna áru szállítására alkalmas, ebből 200 ezer konténer Európába irányul.
„Ha ezt az útvonalat hatékonyan használják ki, Törökország a közép-ázsiai országokkal együtt nagy gazdasági lehetőségeket nyerhet az Európa-Kína útvonalon történő tranzitból, amelynek értéke jelenleg évi 600 milliárd dollár” – tette hozzá.
Hangsúlyozta, hogy a logisztikai központok és szabadkereskedelmi övezetek létrehozása, különösen Azerbajdzsán, Türkmenisztán és Kazahsztán kikötőiben, az útvonal infrastruktúrájának fejlesztése és a Baku-Tbiliszi-Kars vasútvonal javítása ezzel összefüggésben hozzájárul a transz-kaszpi együttműködés fejlesztéséhez és elmélyítéséhez.
Törökország számára a közép-ázsiai energiaforrások Európába történő szállítása prioritást élvez
Ankara ismét kulcsszerepet játszik a mai nemzetközi rendszerben, ahol a megbízható energiaellátás biztosítása ugyanolyan fontos, mint az energiaforrások rendelkezésre állása. Ebben az összefüggésben Törökország számos energiaforrás, különösen a földgáz fontos tároló- és szállítási központjának szerepét tölti be. A miniszter szerint Törökország számos országgal, különösen az európai országokkal köt megállapodást a biztonságos nemzetközi energiaellátás biztosítása érdekében. Emellett fontosnak tartják azoknak a projekteknek a fejlesztését, amelyek célja, hogy a baráti és testvéri közép-ázsiai országok gazdag energiaforrásait eljuttassák a végfelhasználókhoz, különösen Európába.
Szavai szerint a globális termelési és ellátási láncok zökkenőmentes folytatása segíteni fogja a világot a jelenlegi válságból való kilábalásban.
A zöld energia tekintetében a miniszter elmondta, hogy Törökország továbbra is támogatja a zöld átalakulást, amit az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival összhangban végez.
„A zéró hulladék projekt révén a gyártás során keletkezett hulladék minimalizálására törekszünk, és a munkahelyi karbonlábnyomunkat az uniós normáknak megfelelően alakítjuk. A termelés egyik fő forrását jelentő energiaágazatban is ösztönözzük a fenntartható erőforrásokra való áttérést” – mondta a miniszter.
Megemlítette azt is, hogy Törökországban számos vállalat folytatja tevékenységét az ország megújuló energiaforrásokban rejlő lehetőségeinek megvalósítása érdekében, eredményeiket és tapasztalataikat pedig mindig készek megosztani a közép-ázsiai országokkal, különösen Kazahsztánnal.
Törökország kereskedelme a közép-ázsiai országokkal
A közép-ázsiai országokkal folytatott kereskedelemről szólva a miniszter megjegyezte, hogy a Törökország és a közép-ázsiai országok közötti kereskedelmi forgalom 2023 januárja és szeptembere között 13,8 milliárd dollárt tett ki, ami összességében 18 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.
„2023 első kilenc hónapjában Törökország 5,7 milliárd dollár értékben exportált termékeket a közép-ázsiai országokba. Ugyanebben az időszakban az import az említett országokból elérte a 8,1 milliárd dollárt” – mondta. Elsősorban ipari berendezéseket, ruházati cikkeket, gépjárműipari termékeket, elektromos készülékeket és orvosi eszközöket exportált Közép-Ázsiába.
A közép-ázsiai országokból származó törökországi import legnagyobb részét az olaj, a gáz, a zöldségek és gyümölcsök, a gabonatermékek és a színesfémek tették ki. A miniszter hozzátette, hogy a közép-ázsiai országok részesedése Törökország teljes külkereskedelmében mintegy 3 százalék.
Összességében elmondható, hogy gazdasági erejéből és az Ázsiát Európával összekötő státuszából fakadóan Törökország óriási nyereségre tehet szert a középső folyosó igénybevételével lebonyolítandó teherszállításból, ami kulcsfontosságú lehet a környező országokkal való diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatok megerősítésében. Kérdés azonban, hogy hosszú távon mit eredményezhet az Oroszország kikerülésével folytatott logisztikai tevékenység.