A Szovjetunió felbomlását követően a Kaukázus térségének helyzete hangsúlyozottan fontossá vált. Az utódállam Oroszország a régi rendszer, azaz a szovjet tagállami berendezkedés alapján kívánta megőrizni hatalmát, ezzel párhuzamosan a Nyugat is elkezdte megerősíteni pozícióját a térségben.
A Kaukázus északi része teljes egészében Oroszország közigazgatási határainak gyűrűjébe esik. Az eltérő történelmi múlttal és kulturális háttérrel rendelkező, etnikai alapon szerveződő tagköztársaságok (Krasznodar, Sztavropoli határterület, Adigeföld, Karacsáj- és Cserkeszföld, Kabard- és Balkárföld, Észak-Oszétia, Ingusföld, Csecsenföld, Dagesztán) tagjai az Észak-kaukázusi Gazdasági Körzetnek. Nyersanyagokban, természeti kincsekben gazdag vidékek, egyes részei meglehetősen jó termőfölddel rendelkeznek.
A geopolitikai értelemben vett Kaukázus országainak vizsgálatakor tulajdonképpen a dél-kaukázusi régióról beszélünk, vagyis a Szovjetunió felbomlásának következtében függetlenné vált Azerbajdzsánról, Georgiáról (Grúziáról) és Örményországról. Az egykori tagköztársaságok az elmúlt évtizedekben végbement, nyitáson alapuló gazdaságpolitikájuk keretében meglehetősen komoly erőfeszítések árán, szilárd kereskedelmi kapcsolatokat építettek ki mind regionális, mind nemzetközi szinten, egyes területeken pedig kiemelkedő sikerrel integrálódtak a globális gazdasági rendszerbe.
A három független dél-kaukázusi ország – hasonlóan az északi területekhez – meglehetősen eltérő múlttal, politika háttérrel és gazdasági kultúrával rendelkezik. Zászlóvivője, Azerbajdzsán a Türk Tanács tagjaként mára Magyarország egyre jelentősebb kereskedelmi partnere. A két ország közötti gazdasági kapcsolat 2020-ban és 2021-ben is bővült. Az áruforgalmat elsősorban a magyar export határozza meg, melynek értéke 2022-ben 48,3 millió dollárt tett ki. Magyarország külkereskedelmi mérlege Azerbajdzsán irányába pozitív. A „tűz országaként” is emlegetett kaukázusi állam a magyar cégek számára nemcsak célpiacként, hanem a posztszovjet térség, valamint a türk államok és Európa egyfajta összekötőjeként is jelen van a térségben.
Az Azerbajdzsánba irányuló export esetében az egészségipar és a gyógyszeripar jelenti a húzóágazatot. Ezen belül az állategészségügyi készítmények, valamint az emberi és állati vérkészítmények rendelkeznek magyar exportpotenciállal. Az alapvetően kőolajat, földgázt és villamos energiát exportáló Azerbajdzsánnal való kereskedelem során kiemelt szerepet kaphatnak az olyan hazai ágazatok, mint az élelmiszeripar és a mezőgazdaság.
Magyarország a Türk Államok Szervezetében betöltött megfigyelői státusza lehetővé teszi a magyar-azeri kereskedelmi partnerség elmélyítését. A Türk Kamara által szervezett ágazati fókuszú fórumok, B2B találkozók tökéletes platformot biztosítanak a magyar és az azeri vállalkozások közötti bizalmi kapcsolat és a kölcsönös üzleti lehetőségek elmélyítéséhez. A bilaterális partnerség irányába való elköteleződést mi sem tanúsítja jobban, minthogy több magyar cég is részt vesz Hegyi-Karabah újjáépítésében.
Nem kevésbé fontos említést tennünk a Dél-Kaukázus másik, stratégiailag meghatározó célpontjáról, Georgiáról sem. A „bor országaként” ismert, civilizációs múltját tekintve az időszámításunk előtti korokra visszanyúló Georgia bár nem tagja a Türk Államok Szervezetének, Magyarország egy másik fronton, az ország EU-s integrációjának tekintetében próbálja kiaknázni a bilaterális partnerség adta lehetőségeket. Ennek egyik legfőbb oka, hogy a nyugati üzleti kultúrától eltérő, természeti kincsekben gazdag és autentikus gazdasági környezetéről ismert Georgia kereskedelmi kapcsolatainak megerősítése egy win-win helyzetet eredményezne, hiszen a nyugati, ezen belül pedig a magyar technológiák, áruk és szolgáltatások importálása segítené az ipar és a mezőgazdaság technológiai fejlődését. A leginkább az orosz piactól függő georgiai gazdaság nyugati mintáinak erősítését az országban uralkodó korrupció visszaszorítása és az európai standardok bevezetése segítené elő. Bár a GDP 20%-át adó turizmus növeli a keresletet, a koronavírus és az orosz repülőjáratok korlátozásának következtében a szektorban jelentős visszaesés tapasztalható. Az ország nyugati termékek és szolgáltatások iránti kereskedelmi vákuumát mi sem mutatja jobban annál, hogy Georgia főbb kereskedelmi partnerei között egyetlen európai országot találunk. Spanyolország is csupán a tizedik helyet tölti be a grúz export tekintetében. Az USA pedig mindössze a nyolcadik helyen áll a maga 194 millió dolláros áruforgalmával. Hasonló tendenciát mutat az ország importmérlege is, hiszen EU-s importőrei közül Németországot látjuk először visszaköszönni a hatodik helyről (482 millió dollár 2021-ben).
A Georgiába irányuló magyar export húzóágazatát a gépjárműipar és az egészségipar jelenti. A Richter Gedeon Nyrt. és az Egis Gyógyszergyár Zrt. a georgiai gyógyszerpiac első tíz legerősebbjei között szerepelnek, de mindenképp említésre méltó a magyar vízipari beruházások jelenléte is. Az utóbbi szektor Batumi, Grúzia második legnagyobb, és legjelentősebb kikötővárosa vízhálózatának modernizálásában játszik jelentős szerepet. Továbbá fontos még kiemelni a WizzAir helyi jelenlétét is, amely piacvezető szerepet tölt be az országban.
A földrajzi távolság és a magas szállítmányozási költségek ellenére a Georgiába irányuló magyar export növekvő tendenciát mutat. Hasonlóan az azeri mintához, a grúz piacra való igazi betörés a személyes B2B tárgyalások, az ágazati kiállítások, a szakmai találkozók és a lobbi tevékenység erőteljes jelenlétét kívánja meg.
A Dél-Kaukázus sereghajtója – Örményország, mondhatni előnyt kovácsolt az orosz-ukrán háború következtében végbemenő folyamatokból, hiszen az országba áramló, magasan képzett orosz munkaerő és a megnövekedett mértékű deviza-beáramlás jelentős gazdasági növekedést hozott 2022-ben. A munkaerőpiac és az árfolyam erősödésének eredményeképp az Oxford Economics elemzői 2023-ra 2,3%-os, 2024-2025-ben 5-6%-os GDP növekedést jósolnak. A folyamatok eredményeként felerősödött az örmény fizetőeszköz, a dram.
Hasonlóan a szomszédos országokban tapasztalható tendenciákhoz, a magyar export örményországi ágazatait az egészségipar, a könnyűipar, a mezőgazdaság, a gépipar, a vegyipar, a gumi- és műanyagipar, valamint az elektronika és a járműipar jelentheti.
Összességében elmondhatjuk, hogy a kaukázusi térségben kiemelkedő kereskedelmi lehetőségek rejlenek a magyar cégek számára. Mivel viszonylag kicsi, fragmentált piacokról van szó, így a nagy nyugati vállalatok kevésbé aktívak a térségben, ez pedig versenyelőnyhöz juttathatja a magyar cégeket. Szerencsés, hogy Magyarország ismertsége viszonylag magas az érintett országokban, melyek közül kettővel kifejezetten jó diplomáciai kapcsolatot ápolunk. A kétoldalú kereskedelem élénkítése hazánk számára számos előnnyel járna. Miközben Magyarország nyersanyagokat és energiahordozókat importálhatna a térségből, addig mind a hazai agrártermékek, mind pedig az olyan magas hozzáadott értékű termékek, mint például a gyógyszerkészítmények jó felvevő piacra találnának.
