A hazai családi vállalkozások nagy része a ’90-es években, tehát körülbelül harminc éve jött létre. Az alapítók azóta többnyire a nyugdíjkorhatár közelébe értek és eljött az ideje, hogy átadják a stafétabotot az utódoknak, a fiatalabb generációknak.
Nagyságrendileg akár 10 ezer magyar KKV esetében lehet megoldandó probléma, hogy ki veszi át a vállalkozás irányítását. Problémáról kell ugyanis beszélnünk, mivel sajnos sok esetben nem megoldott az utódlás.
Habár logikus lenne, hogy a jól működő családi vállalkozás vezetése magától értetődően tovább száll a szülőről a gyermekére, ez korántsem ilyen egyszerű.
Történelmi okokból Magyarországon megszakadt a családi vállalkozások kontinuitása és csak elvétve beszélhetünk olyan cégekről, amelyek esetleg már több generációváltáson is túl vannak. Így a magyar vállalatvezetők, a ’90-es évek pionírjai követendő jó példák, bevált gyakorlatok nélkül vágtak neki az útnak, és ahogy közeledik a kormánykerék átadásának az ideje, sok esetben kiderül, hogy az új generáció nem készült fel a cégvezetés átvételére, vagy éppen nem is akarja átvenni a vállalkozást. Az sem példa nélküli, hogy maga az alapító az, aki elzárkózik a cégvezetés átadásától, mert ragaszkodik az olykor több évtizeden keresztül bevált modelljéhez, azonban ezzel sokszor a generációváltás létrejöttét lehetetleníti el.
A helyzet tehát nem egyszerű, azonban van rá megoldás. A generációváltás lebonyolítása olyan feladat, amely komplex tervezést, rugalmasságot és előrelátást igényel.
Ezt segítendően, a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség tréninggyakorlatokra épülő, e-learning blokkal kibővített 2 napos képzést szervezett „Generációváltás a családi vállalkozásokban” címmel.
A képzés során szakképzett tréner segítségével többek közt olyan fontos és komplikált témák is előtérbe kerültek, mint az átadással járó konfliktuskezelés, a családi kapcsolatokat ezer szállal átszövő pszichológiai nehézségek leküzdése és az érzelmi elakadások megszüntetése.
A generációváltásnál ugyanis kulcskérdés az emberi tényező. Az alapító(k) és az utód(ok), az érintett munkavállalói közösség, a konfliktusok, az érdekek és ideák. A generációváltásra tágabb perspektívából érdemes tekinteni, mivel a sikeres átmenetet idővel egy újabb fogja követni. Ebben pedig az is lényeges kérdés, hogy milyen tennivalója van a soron következő generációknak, akiknek fontos feladata lesz, hogy a szervezetet időtállóvá tudják tenni és idővel el is tudják majd azt engedni. A vállalkozásra, ne csak, mint egy vagyonelemre, tekintsenek, hanem érezzék át a cég szüleik életében betöltött szerepét és a bennük rejlő olykor több évtizedes munka súlyát.
Rendkívül fontos az alapítótól való függetlenedés kérdése is, ami egy olyan vállalati élethelyzet, amelynek más kihívásai vannak, mint a vállalat életében bármely más előző időszakoknak.
Ezekhez pedig gyakran más eszközök kellenek:
Kontroll – támogatás – bizalom:
„Képzeljük el a következő játékot: az utód szemét bekötjük egy kendővel, melyet követően egyforma méretű fakockákból tornyot kell építenie. Minél magasabbat. Az első alkalommal az átadó végig instruálja az utódot, ő dönti el, hogy milyen sorrendben kerüljenek egymásra az építőelemek. A második kísérlet alatt az utód bekötött szemmel, az alapító jelenlétében, de támogatása nélkül „építkezik”. Az eredmény különböző volt minden résztvevő esetében: valakit inspirált a közös munka, fontos volt számára, hogy mellette van, akiben vakon megbízhat. Mások viszont összezavarodtak, sőt, lefagytak a folyamatos – és sokszor egymásnak ellentmondó – instrukciók hatására.”
Rendrakás, rendszerezés, számbavétel:
„Mi a szervezet alapfilozófiája, mi az ügyfélérték, mi a küldetés. – Ezek újbóli vagy előszöri számbavétele nélkül a konfliktusok kódolva lesznek a működésbe, valamint a szervezet növekedését fogják akadályozni. Nemcsak a vállalatban, hanem a családban is „rendet kell tenni”, vagy legalábbis számba venni a fennálló sérelmeket, felszín alatt megbúvó konfliktusokat. A generációváltás kikényszeríti a régóta halogatott nagy beszélgetéseket. Egy közös érdeke van ugyanis minden érintettnek: a családi vagyon fennmaradása, gyarapodása.”
Ilyen és ehhez hasonló témákat jártak körül, gondolatokat ismertek meg a HEPA képzése során a résztvevők. Bár a személyes tréning már lezajlott, a generációváltás mozzanatai iránt érdeklődők számára egy regisztrációt követően továbbra is elérhető a HEPA Export Akadémia oldalán az e-learning tananyag, melyről érdeklődni az etananyag@hepa.hu e-mail címen lehet.
