A történelem alátámasztja, hogy az adott korszakokban az épp legerősebb gazdaság a tengerentúli nemzetközi kereskedelmet is uralta – olvasható a visualcapitalist oldalán.
Az elemzés a Peterson Institute for International Economics (PIIE) és a Kereskedelmi Világszervezet adatait felhasználva mutatja be, hogyan változott a világ legnagyobb hatalmainak globális exportrészesedése az elmúlt 150 évben.
A 19. században Nagy-Britannia volt a világ leggazdagabb és legfejlettebb gazdasága. Lakosságának egyharmada a gyáriparban dolgozott. Ennek eredményeképpen a forgalomba hozható termékei olyan hatékonyan és olcsón készültek, hogy világszerte széles körben kereskedtek velük. Emellett a Brit Birodalom a gyarmataiból is profitált, India a század végére az export 42%-át tette ki. Az 1870-es évektől kezdődően elindult a második ipari forradalom, mely által Németország és az Egyesült Államok is felzárkózott az angolok mögé.
Nagy-Britannia egészen 1913-ig a világ áruexportjának mintegy 18,5%-át birtokolta. Ekkorra azonban már Németország is vetélytársként lépett fel a maga 18%-os éves globális export részesedésével. 1929 őszén beütött a nagy gazdasági világválság, mely által a globális GDP 1929 és 1932 között világszerte 15%-kal zsugorodott. Habár mindenkinek csökkent az exportképessége, Németország a gyengélkedő mezőnyben éllovasként tört előre a termékek kivitelében. Fogalmazhatunk úgy is, hogy a számok alátámasztják a történelmet, hiszen a német gazdaság fejlődése szükséges volt a soron következő világháborúra való felkészüléshez.
A második világháború után az Egyesült Államok átvette a vezető exportőr szerepet a britektől és a németektől. Ellentétben Európával és a világ számos más részével, ahol a háború miatt elpusztult az infrastruktúra és gazdasági nehézségek jelentkeztek, az USA viszonylag sértetlenül és jelentősen megerősödött ipari bázissal került ki a háborúból.
Ezt követően a hidegháború vége felé az ázsiai országok is elkezdtek gazdaságilag megerősödni. Annak ellenére, hogy Japán vesztes hatalomként fejezte be a világháborút, a mentalitásuknak köszönhetően exportnövekedést értek el az 1980-90-es évekre. Ekkor a japán reál-GDP átlagos éves növekedési üteme 4,1% volt. Többségében elektronikai termékeket exportáltak. A távol-keleti ország legnagyobb kereskedelmi partnere az Egyesült Államok volt.
Napjainkra az 1948-as 59 milliárd dollárról 24,3 ezer milliárd dollárra nőtt a globális áruexport volumene (2022-es ). Ezt a hatalmasra duzzadt kereskedelmi piacot pedig immár Kína uralja, mivel a világon exportált összes áru közel 15%-át kínai termékek teszik ki. Kína feldolgozóipara vezető szerepet tölt be a hétköznapi háztartási cikkektől kezdve az autógyártás szerves részéig, így nem túlzás kijelenteni, hogy a kínai gazdaság szinte bármilyen terméket képes előállítani (korlátot egyedül a szükséges nyersanyagok rendelkezésre állása jelenthet).