Mind magyar, mind globális viszonylatban jelentős kihívásokkal nézett szembe a mezőgazdasági ágazat 2024-ben. A szektorban dolgozók komoly próbatételeknek voltak kitéve, hiszen a szárazság és más éghajlati viszontagságok mellett folyamatosan emelkedő energia- és munkaerőköltségekkel kellett megbirkózniuk. Tovább nehezítette a helyzetet a geopolitikai feszültségek által előidézett piaci bizonytalanság is. Mindezek együttes hatására, a 2024-es év teljesítménye sajnos elmaradt a 2023-as eredményektől.
Ahogyan az Oeconomus elemzésében olvashatjuk, a KSH tavaly decemberi adatai alapján, 2024-ben 8%-kal maradt el a teljes mezőgazdasági kibocsátás 2023-hoz képest. A szektor össztermelése így több mint 4 ezer milliárd forintot tett ki. A visszaesést a teljes termelési volumen 4,4%-os csökkenése, valamint az árszínvonal 3,8%-os mérséklődése okozta. A növénytermesztésben a volumen 11%-kal alacsonyabb, míg az állattenyésztésben 4,9%-kal magasabb volt a 2024-es évben.
Ha a növénytermesztést különböző kategóriákra bontva elemezzük, elmondható, hogy a gabonafélék terméshozama összességében (elsősorban az időjárásra visszavezethető okokból – a szerk.) csökkent: az árpa esetében 29%-os, a kukoricánál 19%-os, míg a búzánál 9,8%-os hanyatlás tapasztalható. Hasonló tendencia figyelhető meg az olajos növényeknél is, ahol a repce termelési volumene 31%-kal, a napraforgóé pedig 13%-kal esett vissza. A gyümölcsfélék termésmennyisége együttesen 12%-kal csökkent, ezen belül azonban jelentős eltérések figyelhetők meg: az alma termésvolumene 31%-kal megfogyatkozott, míg a baracké látványosan megugrott (+39%). A bor termelési mennyisége 6%-kal csökkent. Bár a növénytermesztési adatok kedvezőtlenül alakultak, az állattenyésztés teljes termelési volumene idén 4,9%-os növekedést mutatott. Az élő állatokkal foglalkozó alágazat termelése 5,8%-kal, míg az állati termékek kibocsátása 2,9%-kal emelkedett.
2024-ben az aszálykár mértéke nem volt kiemelkedően magas az elmúlt évekhez képest. A kisebb károkban szerepet játszott, hogy a minisztériumok által nyújtott állami támogatások lehetővé tették az öntözési lehetőségek bővítését, ezáltal mérsékelve a szárazság hatásait. Az Agrárminisztérium 2024 novemberétől újabb pályázati forrásokat biztosít a mezőgazdasági öntözés fejlesztésére, ezzel is csökkentve a jövőbeni aszálykárok kockázatát.
A 2024/2025-ös mezőgazdasági szezon globális szinten még nem zárult le, de az eddigi előrejelzések alapján világszerte rekordmagas gabonatermés várható. Az Európai Unió adatai arra engednek következtetni, hogy az uniós gabonatermelés 3%-kal növekedhet, elérve a 278,5 millió tonnát. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint a globális gabonatermés akár 2 854 milliárd tonnát is számlálhat. Ugyanakkor a száraz időszakok számos jelentős gabonatermelő régióban komoly problémát okoztak. A Fekete-tengeri térségben, amely az európai ellátás szempontjából kulcsfontosságú, nagymértékben csökkent a kukorica és a napraforgó termésmennyisége. Ezen kívül a tavaszi jégesők jelentős károkat okoztak, különösen a kukorica-, szója- és napraforgó-ültetvényeken.
Az Egyesült Államokban a szárazságot követő heves esőzések jelentettek komoly kihívást a gazdák számára. A hirtelen lehulló, nagy mennyiségű csapadék főként a szójabab- és kukoricatermelést veszélyeztette.
Az EU-ban a román kukorica- és napraforgótermés az elmúlt öt év átlagánál gyengébben teljesített a kedvezőtlen időjárási körülmények miatt. Ezen felül más növények, például a gyümölcsök termesztése is nehézségekbe ütközött. Az uniós narancs- és almatermesztés szintén hanyatlást mutatott.
Összességében elmondható, hogy a tavalyi év ismételten rámutatott a szektor sérülékenységére, ami leginkább az egyre súlyosbodó időjárási szélsőségeknek való kitettségnek köszönhető. A növénytermesztés területén tapasztalt visszaesés rávilágít a fenntarthatóbb és ellenállóbb termelési rendszerek szükségességére. Az innovatív megoldások, például az öntözés fejlesztése és az éghajlati alkalmazkodásra irányuló beruházások kiemelt fontosságúak a jövő szempontjából.
